ADATLAP
Konfliktus: Aba Sámuel és Orseolo Péter harca a trónért
Időpont: 1044. július 5.
Helyszín: Ménfő, Magyarország
Eredmény: német győzelem
Szemben álló felek: bajorok, lázadó magyar nemesek kontra magyarok
Parancsnokok: III. Henrik, Orseolo Péter kontra Aba Sámuel
A ménfői csata 1044-ben a ménfői csatatéren zajlott magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Aba Sámuel a csatatérről elmenekült, de menekülés közben elfogták és megölték.
ELŐZMÉNYEK
1041-ben a magyar főurak körében összeesküvés és lázadás tört ki Orseolo Péter ellen (aki immáron 3 éve ült a trónon), és Aba Sámuelt választották meg maguk közül királynak. Péter azonban időben elmenekült az országból korábbi ellensége, III. Henrik udvarába. Henrik a Magyar Királyságban kitört trónviszályt arra próbálta meg felhasználni, hogy visszavágjon az 1030-ban elszenvedett veszteségekért és Magyarországot a Német-Római Császárság hűbéresévé tegye, ezért támogatta Pétert a trón visszaszerzésében.
"Miután tehát Pétert az országból kikergették, a magyarok azon zsarnokokat, kiknek tanácsából nyomorgatták vala őket, fölkeresék, s közzülök egyet darabokra vagdalának s két fiának szemeit kiszúrák, másokat vas mangorlókban törének össze, némelyeket agyon kövezének, Sebösnek pedig, ki Vazul szemeit kiszúrta volt, kezét lábát kerékben törék s úgy veszték el. Aba osztán királylyá szenteltetvén, Péter rendeleteit eltörölve a magyarok törvényeit parancsolá megtartani." - Idézet a Kézai Simon mester Magyar krónikájából.
Aba először követek útján békét próbált kötni a III. Henrikkel, majd ennek a próbálkozásnak a kudarca után, 1042-ben betört az osztrák és karantán területekre, hogy felégesse Henrik csapatai előtt a felvonulási területet. Zsákmánnyal és foglyokkal visszavonuló csapatait azonban megtámadták és szétverték. Ezután Henrik csapatai a Dunától északra törtek be az országba és elfoglalták Nyitrát, azonban Henrik kivonulása után Aba Sámuel visszafoglalta a területet.
1043-ban Aba Sámuel újabb sikertelen békekötési kísérlete után Henrik és Péter csapatai újra támadtak, most azonban a Dunától délre, de a támadás elakadt a mocsaras területen.
Aba ekkor újabb békeajánlatában lemondott az 1030-ban elfoglalt Lajta és Fischa közötti területről, illetve Morvamezőről, az így megkötött béke azonban jelentősen hozzájárult itthoni népszerűsége elvesztéséhez az őt megválasztó főurak körében.
A népszerűségvesztés következtében kialakuló újabb összeesküvésnek és lázadásnak Aba véres leszámolással igyekezett elejét venni, Kézai Simon krónikája szerint 50 összeesküvéssel gyanúsított főurat csapdába csalt és híveivel lekaszaboltatott.
A leszámolást III. Henrik ürügyként használta fel az előző évben megkötött béke megszegésére és az újabb támadásra.
A CSATA
1044-ben III. Henrik és Péter csapatai ugyanazon az útvonalon támadtak, mint előző évben, azonban most a német oldalon harcoló magyarok segítették a mocsaras területek történő átkelést és így a sereg gond nélkül át tudott kelni a gázlókon. Aba Győr alatt, Ménfőnél próbálta feltartóztatni a német sereget. A német és magyar sereg létszáma megközelítőleg azonos lehetett, azonban a német oldalon harcoltak magyarok is és Aba serege nem volt egységes, mert az őt megválasztó főurak egy része már újra inkább Péter pártján állt. A csata kimenetelét illetően ez utóbbi tényező döntőnek bizonyult, mert Aba seregének egy része megfutamodott, ezért Abának menekülnie kellett a csatatérről.
"S a mint beszélik, Aba királyé lett volna a győzelem, ha csak némely Péter barátságában megmaradt magyarok zászlaikat földre nem dobták s meg nem futamodtak volna...A németekből azonban abban az ütközetben számtalan húllott el." - Idézet a Kézai Simon mester Magyar krónikájából.
Abát menekülés (képen bal oldalt) közben egy faluban elfogták és megölték,így Péter - Henrik támogatásával - bevonult Fehérvárra és újra elfoglalta a magyar trónt.
A CSATA UTÁN
Péter, trónra kerülése után újra sanyargatni kezdte a magyar népet. Szár László fiai előbb Lengyel és Cseh honban, majd a Kunok földjére menekültek. A kegyetlenkedések miatt újabb lázadás ütötte fel fejét, és visszahívták a három fiút, kik titkon Pestre mentek. Hírnökeik üzentek szerte az országba, hogy minden olaszt és németet le kell ölni, a pogány vallást vissza kell állítani. Miután az egész ország lázadott, minden németet és olaszt, asszonyt, gyermeket egyaránt leöltek, Péter menekülni kezdett. Folytonos megfutamodások után visszaindult Székesfehérvárra a helyi polgárok meghívására, de még mielőtt beért volna, egy közeli faluba körbevették, és kiszúrták szemeit, majd halála Pécsett temették el, melyet maga alapított. Az új király András lett, a legidősebb Szár László fiú.
Írta: Varga Tamás (Mad)
Forrás(ok):
- Magyarország története Előzmények és magyar történet 1242-ig
- Magyar Történelmi Arcképcsarnok
- Új magyar Lexikon
- Kézai Simon mester Magyar Krónikája (Magyar Elektronikus Könyvtár)
